Skip to main content Skip to search

Archives for Hírek

A kontrolling és a költségtudatos gazdálkodás kapcsolata

 

A rendszerváltozást követően Magyarországon megindult a külföldi tőke erőteljes beáramlása, amely magával hozta a befektető országok sajátos vállalkozói kultúráját. Ennek eredményeként meghonosítottak egy újszerű, vállalatirányítási módszert, amelynek középpontjában a kontrolling állt.

A 90-es évek közepére a kontrolling egyre ismertebb és elfogadottabb lett Magyarországon. Ezekben az időkben a kontrolling azonban nem volt más, mint egy „divatos” fogalom, amelyet sok mindenre szerettek volna használni, és sokszor tulajdonítottak neki olyan varázserőt, ami képes minden problémát orvosolni. A 90-es évek végén szinte alig volt Magyarországon olyan nagyvállalat, amelyik ne alkalmazott volna kontrollert, és ne szerepelt volna középtávú céljai között egy hatékony kontrolling alapú információs rendszer kiépítése és működtetése. A kezdeti lelkesedés azonban az esetek döntő többségében kudarccal végződött. A tőkeerősebb, magyar menedzsmenttel működő vállalkozásoknál előfordult, hogy komoly beruházások ellenére sem tudtak hatékonyan működő rendszert kiépíteni, ugyanis a beruházások során a hangsúlyt az infrastruktúra (számítógépes hálózat, szoftverek) kialakítására helyezték, és szinte alig foglalkoztak a gazdasági folyamatok megismerésével, paraméterezésével. Ez abból adódott, hogy nagyon kevesen voltak azok a szakemberek, akik tisztában voltak a kontrolling igazi funkciójával, és még kevesebben voltak azok, akik kialakítani és működtetni is tudták ezeket a rendszereket. Ezek a sikertelenségek negatívan hatottak a kontrolling megítélésére és hazai fejlődésére. A vállalkozások pesszimizmussal tekintenek az ilyen rendszerekre, a szakma pedig mind a mai napig nem volt képes olyan, a gyakorlatban is hasznosítható módszereket kidolgozni, amelyek elérhetővé és használhatóvá tennék a kontrolling alapú információs rendszereket a vállalkozások számára.

A vállalkozásokra alapvetően jellemző, hogy folyamatosan fejlődő makrogazdasági környezetben kevesebb figyelmet szentelnek a tudatos gazdálkodásra. A kereslet folyamatos növekedése a vállalkozásokat elsősorban a fogyasztói igények kielégítésére ösztönzi, és sok esetben háttérbe szorul a költségtudatosság. Ez nagyon jól megfigyelhető volt Magyarországon a rendszerváltozást követő másfél évtizedben. Ennek köszönhetően egy olyan felkészületlen vállalkozói réteg szembesült a gazdasági világválság nehézségeivel, amely a vállalkozói kultúra tekintetében is jelentősen elmarad a nyugati versenytársaktól.

Felmerül a kérdés, hogy a költségek miért játszanak központi szerepet egy vállalkozás életében, és miért kell rájuk különösen nagy figyelmet fordítani a sikeres gazdálkodás érdekében. KÖRMENDI – TÓTH, 1999 szerint a versenyszférában a termék piaci árát elsődlegesen a vevő határozza meg, és nem a vállalkozó. A vevő maga dönti el, hogy a termék tulajdonságaiért milyen áldozatot képes hozni, és így milyen árat hajlandó fizetni azokért. Az ár tehát piaci kategória. A vállalkozás, a vállalkozó nyereséget (profitot) csak a költségeinek a piaci árnál alacsonyabb szinten történő tartásával tud elérni. Nagyon leegyszerűsítve a „nyereség = árbevétel – költség”. Mivel az árat adott funkcióteljesítés mellett a piacon megfelelő közelítéssel állandónak vehetjük, a vállalkozó a vevővel történő áralkunál csak alacsonyabb költséghányad mellett tud a konkurencia árai alá ajánlani, és így árrésre, illetve ebből nyereségre szert tenni. Az árrés növelhető a termék árának emelésével is, de ezt a vállalkozó adott költsége mellett csak a funkcióteljesítés növelésével érheti el, ez viszont jóval nagyobb befektetést igényel, mint az adott funkcióteljesítés mellett a költségek esetleges csökkentése.

Egy-egy krízishelyzet sokszor válaszút elé állítja a vállalkozásokat is. Ilyen krízishelyzet volt korábban a gazdasági világválság, amelyben a vállalkozások megoldásokat kerestek. Megoldást arra, hogyan maradhatnának versenyképesek, hogyan tudnák piacaikat bővíteni a csökkenő kereslet ellenére. Ebben jelenthetett volna megoldást a (költség)tudatos gazdálkodás irányába történő elmozdulás, amely a kontrollingalapú információs rendszerek alapját jelentik.

Dr. Oravecz György Zsolt, PhD
okleveles gazdasági agrármérnök, adótanácsadó
a SZÁMLA-SZÁM Kft. ügyvezetője

A közeljövőben további hasznos és érdekes információkkal jelentkezünk a könyvelés világából az aktuális trendekkel, folyamatokkal kapcsolatban, valamint próbálunk segíteni ehhez hasonló cikkekkel a vállalkozás hatékonyabb hétköznapjait.

 További kérdésekkel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal vagy ismerje meg az általunk nyújtott szolgáltatásokat megújult weblapunkon!
https://szamla-szam.hu/szolgaltatasok/

Irodalomjegyzék:
Körmendi L. – Tóth A. (1999): Mi a controlling? (Módszertani alapvetések). pp. 41-64. In: Gyakorlati controlling. (Szerk. Tóth A.). RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest, 2384 p. ISBN: 963-85920-5-2

Read more

A vállalkozói gondolkodás a rendszerváltozástól napjainkig

 

A 80-as évek végén és az 90-es évek elején a közép-kelet európai országok radikális gazdasági és társadalmi változásokon mentek keresztül. Végleg szakítottak a tervgazdaság rendszerével, és újra elindultak a piacgazdaság kialakításának rögös útján. Ebben a folyamatban Magyarország vezető szerepet töltött be, ezért már az 90-es évek elejére kialakult a piacgazdaság működéséhez szükséges intézményrendszer. Megindult a külföldi tőke erőteljes beáramlása, ami a hosszú évtizedekig elfojtott vállalkozói szellemmel karöltve egy dinamikus és ambícióval teli vállalkozói hullámot indított el.

A rendszerváltozás első éveiben létrejött vállalkozások három nagy csoportba sorolhatók aszerint, hogy a vállalkozók milyen módon jutottak saját vállalkozásukban többségi tulajdonhoz. Az első csoportba tartoznak azok a vállalkozók, akik a rendszerváltozás elején valamelyik válságban lévő állami vállalatnál dolgoztak magas beosztásban, és így a politikai hatalmukat kihasználva jutottak áron alul állami vagyonhoz. A második csoportba tartoznak azok a vállalkozók, akik a privatizáció során tettek szert nagyobb tulajdonra azáltal, hogy már a szocializmus idején magánvállalkozásba kezdtek. Ezek a vállalkozók a rendszerváltás előtt a magánvállalkozásaik révén olyan tőket tudtak felhalmozni, amit a rendszerváltozáskor állami tulajdon megszerzésére fordíthattak. A harmadik csoportba tartoznak azok a vállalkozók, akik kimaradtak a privatizációból, így kivétel nélkül kis- és középvállalkozások tulajdonosaiként kezdték vállalkozói karrierjüket. Ez utóbbi vállalkozók voltak azonban a legnehezebb helyzetben, ugyanis vállalkozásukat teljesen a „nulláról” kellett felépíteniük.

A rendszerváltozás első éveiben alapított kis- és középvállalkozások jelentős része a 90-es évek végére közép- és nagyvállalkozások kizárólagos, vagy meghatározó résszel bíró tulajdonosai lettek. Néhány tízezer forint alaptőkével létrehozott vállalkozások több száz embert foglalkoztattak, és éves szinten több százmilliós, esetenként több milliárdos forgalmat bonyolítottak. A kis- és középvállalkozásokra azonban napjainkban a csökkenő piaci részesedés és az átlagosnál visszafogottabb beruházási tevékenység a jellemző. Ez jelzés értékű a magyar kormányzat számára, ugyanis a gazdasági szabályozás módosítása nélkül ennek a vállalkozói csoportnak a helyzete a jövőben jelentősen romolhat. Ha a kisebb vállalkozások nyereségessége, és ez által a felhalmozási-beruházási képessége tartósan kisebb lesz, mint a nagyvállalkozásoké, akkor ez megszilárdíthatja a magyar gazdaság hagyományosan duális vállalkozásszerkezetét (JUHÁSZNÉ, 2011).

A rendszerváltozásban sokan a várva várt szabadság eljövetelét látták, és azok, akik ebben az időszakban kezdték el vállalkozói karrierjüket, úgy gondolták, hogy nincsen más dolguk csak dolgozni, és a biztos megélhetés adott. Néhány évvel a rendszerváltozást követően azonban rá kellett döbbenniük, hogy a piacgazdaság keretein belül nem ilyen egyszerű az élet, és a boldoguláshoz számos, igen komoly akadályt kell leküzdeniük. Kezdetben a jogszabályok (főleg az adójogszabályok) betartása okozott nehézséget, később azonban a fokozatosan erősödő konkurenciaharc állította kihívások elé a vállalkozókat. A konkurenciaharc a 90-es évek közepétől vált élessé, amikor a külföldi versenytársak egyre erőteljesebben jelentek mag a hazai piacon. Ezek a versenytársak azonban sokkal tőkeerősebbek, sokkal szervezettebbek és sokkal fejlettebbek voltak, mint a hazai vállalkozók, amely köszönhető volt annak, hogy fejlődésüket nem akadályozta negyven évig a szocializmus vállalkozóellenes berendezkedése. Ez a fajta megközelítés napjainkban már egyre kevésbé helytálló. Annak ellenére, hogy jelentős versenyhátrányból kellett felvenniük a versenyt a külföldi versenytársakkal, nem mentség arra, hogy a magyar vállalkozók döntő többsége huszonnyolc évvel a rendszerváltozás után sincsen tisztába a piacgazdaság és a vállalatgazdaság alapvető szabályaival.

Az utóbbi években egyre többet lehet hallani a vállalkozói kultúra jelentőségéről, azonban sokan nem ismerik sem a jelentését, sem a befolyásoló tényezőit, sem pedig a nemzetgazdaságra, életszínvonalra gyakorolt hatását. A vállalkozói kultúra színvonala nagymértékben függ attól, hogy a vállalkozók mennyire képesek meghatározni a vállalkozások általános céljait, a nemzetgazdaságban betöltött szerepét, valamint attól, hogy a vállalkozók mennyire lojálisak az adórendszerrel, a piac szereplőivel (szállítókkal, vevőkkel, versenytársakkal, hatóságokkal) szemben. Ennek megfelelően akkor beszélhetünk magas szintű vállalkozói kultúráról, ha magas azoknak a vállalkozásoknak (vállalkozóknak) a száma, amelyek tisztában vannak a vállalkozások általános céljaival, nemzetgazdaságban betöltött szerepével, továbbá, ha magas azon vállalkozások száma, amelyek nem az adófizetés elkerülésére helyezik a fő hangsúlyt, hanem az adók befizetésére, valamint piaci magatartásukban érvényesül az „élni és élni hagyni” gondolkodás. Mivel ezek a tényezők szoros összefüggésben vannak egymással, ezért javuló tendenciájuk (akár külön-külön is) növeli a sikeres és eredményes vállalkozások számát. Ennek köszönhetően növekednek a költségvetés bevételei, a foglalkoztatottak száma, amelyek a gazdaság növekedéséhez, az életszínvonal emelkedéséhez vezet.

A fejlett nyugat-európai országokkal összehasonlítva rendkívül magas Magyarországon a szürke- és feketegazdaság aránya, amely éves szinten 4800-4900 milliárd forintnyi GDP-t termel, és közel 2000 milliárd forintnyi adóbevételtől fosztja meg az államot (INDEX.HU, 2010a). Magyarországon a problémát tovább súlyosbítja, hogy az ilyen nagymértékű szürke- és feketegazdaság mellett is az Adóhivatal által megállapított, és a vállalkozások által be nem fizetett adóhátralék eléri az 1600 milliárd forintot (INDEX.HU, 2010b). Ezeknek a vállalkozásoknak a gazdálkodását egy cél vezérli, hogy minél kevesebb adót fizessenek az állam költségvetésébe. Ezt úgy tudják elérni, hogy minimalizálják a legális bevételeiket, és a legális bevételeikkel szemben maximalizálják az elszámolható költségtömeget. Ennek köszönhetően minimalizálható a fizetendő társasági adó és általános forgalmi adó, amit nagyon sok vállalkozás költségnek tekint helytelenül. A problémát ebben az jelenti, hogy megfelelő ismeretek és odafigyelés nélkül nehéz eltalálni a költségeknek és a bevételeknek azt az arányát, amely mellett a vállalkozás hiteles képet mutathat az Adóhivatal felé. A bérjellegű kifizetésekhez kapcsolódó adók és járulékok esetében is cél a befizetések minimalizálása, amelyet a bérjellegű kifizetések (munkabér, pótlékok stb.) minimalizálásával érnek el. Ennek eredménye az, hogy rendkívül magas azon munkavállalók száma, akik minimálbéren, vagy részmunkaidőben vannak bejelentve, így alig részesülnek majd a szociális háló nyújtotta szolgáltatásokból (pl. nyugdíj, egészségügy).

Egy nemzetgazdaság számára óriási problémát jelent a szürke- és a feketegazdaság megléte. Egyrészről jelentős bevételtől fosztja meg a költségvetést, másrészről hátráltatja a fejlődésben azokat a vállalkozásokat, amelyek lojálisak az adórendszerrel szemben, és hosszú távon tudnák biztosíthatni a gazdaság folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődését, harmadrészt megkárosítja a munkavállalókat is. A szürke- és a feketegazdaság visszaszorítását két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik oldalról a mindenkori kormányzatnak kell megtenni a szükséges lépéseket azáltal, hogy kialakít egy vállalkozóbarát, fejlődésközpontú makrogazdasági környezetet. A másik oldalról a gazdasági szakmának kell egy olyan könnyen elsajátítható és adaptálható gazdálkodási rendszert (pl. egységes kontrollingalapú információs rendszert) kidolgozni és terjeszteni, amely segít megtanítani a vállalkozásokat a legális és eredményes gazdálkodásra.

Dr. Oravecz György Zsolt, PhD
okleveles gazdasági agrármérnök, adótanácsadó
a SZÁMLA-SZÁM Kft. ügyvezetője

A közeljövőben további hasznos és érdekes információkkal jelentkezünk a könyvelés világából az aktuális trendekkel, folyamatokkal kapcsolatban, valamint próbálunk segíteni ehhez hasonló cikkekkel a vállalkozás hatékonyabb hétköznapjait.

 További kérdésekkel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal vagy ismerje meg az általunk nyújtott szolgáltatásokat megújult weblapunkon!
https://szamla-szam.hu/szolgaltatasok/

 

Irodalomjegyzék:

Index.hu (2010): Évi 4900 milliárd forintot termel a szürke- és feketegazdaság. https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/04/06/evi_4900_milliard_forintot_termel_a_szurke-_es_feketegazdasag/, letöltés dátuma: 2015. március 26.

Index.hu (2010): Kéttucatnyi cégtől egymilliárd forintnál is többet követel az APEH. https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/05/18/kettucatnyi_cegtol_egymilliard_forintnal_is_tobbet_kovetel_az_apeh/, letöltés dátuma: 2015. március 26.

Juhászné H. E. (2011): A magánvállalkozások létrejötte Magyarországon. https://rndtanacsadas.blogspot.hu/2011/04/maganvallalkozasok-letrejotte.html, letöltés dátuma: 2015. március 26.

Read more

A vállalkozások gazdasági és társadalmi szerepe

 

Minden ország célja egy olyan gazdasági rendszer (nemzetgazdaság) kialakítása és működtetése, amely előmozdítja a gazdaság növekedését, a jövedelmek gyarapodását, a foglalkoztatási helyzet javulását, azaz az életszínvonal emelkedését. Ebben a gazdasági rendszerben kulcsszerepet játszanak azok a vállalkozások, amelyek a törvények betartása mellett képesek sikeresen és eredményesen gazdálkodni. A vállalkozások akkor lehetnek sikeresek és eredményesek, vagyis hasznos szereplői a nemzetgazdaságnak, ha a vállalkozók ismerik a vállalkozások céljait, és a lehetőségekhez mérten azok szem előtt tartása mellett folytatják gazdasági tevékenységüket.

A „vállalkozás folytatásának elve” alapján a vállalkozások célja a tartós fennmaradás (stabilitás), amely úgy valósítható meg, ha a vállalkozás a gazdasági tevékenysége során, hosszú távon pozitív eredményt, vagyis jövedelmet termel. Ehhez a gazdasági tevékenység során a rendszerbe (vállalkozásba) bevitt inputok úgy kerülnek átalakításra, hogy a kibocsátott outputok gazdasági értéke meghaladja a gazdasági áldozatok értékét. A vállalkozás fennmaradásának azonban nemcsak a jövedelemtermelés a feltétele, hanem az ehhez szükséges kiegészítő szervezeti és egyéb tevékenységek sorozata is. A stabilitás további jellegzetessége, hogy a változó piaci környezethez a vállalkozás úgy tud alkalmazkodni, ha folyamatosan fejlődik és növekszik. A fejlődéshez és növekedéshez beruházásokra van szükség, amelyekhez a fedezetet a korábban megtermelt jövedelmek biztosítják, és amelyek a későbbi beruházásokhoz állítják elő a fedezetül szolgáló jövedelmeket.

A vállalkozások a tevékenységeiken keresztül fontos társadalmi feladatokat is ellátnak. Előállítják a különböző termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az egyre növekvő fogyasztói igények kielégítésére szolgálnak. Kiemelt szerepet töltenek be az egyik legfontosabb gazdasági erőforrás, a munkaerő foglalkoztatásában. Adófizetésük következtében hozzájárulnak a központi költségvetés bevételeihez, ezért a közfeladatok megoldásának színvonala is jelentős mértékben függ számuktól és eredményességüktől. Sikeres működésük következménye a gazdaság növekedése, a jövedelmek gyarapodása, a foglalkoztatási helyzet javulása, azaz az életszínvonal emelkedése. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy jövőnk alakulásának zálogai a vállalkozások (CORVIN KÖZ OKTATÁSI KÖZPONT, 2008).

Pásztó, 2018. január 2.

 

Dr. Oravecz György Zsolt, PhD
okleveles gazdasági agrármérnök, adótanácsadó
a SZÁMLA-SZÁM Kft. ügyvezetője

 

A közeljövőben további hasznos és érdekes információkkal jelentkezünk a könyvelés világából az aktuális trendekkel, folyamatokkal kapcsolatban, valamint próbálunk segíteni ehhez hasonló cikkekkel a vállalkozás hatékonyabb hétköznapjait.

 További kérdésekkel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal vagy ismerje meg az általunk nyújtott szolgáltatásokat megújult weblapunkon!
https://szamla-szam.hu/szolgaltatasok/

 

Irodalomjegyzék:
Corvin köz Oktatási Központ (2008): Vállalkozási ismeretek. https://www.fodraszkepzesek.hu/images/vallism.pdf, letöltés dátuma: 2015. március 26.

Read more

A 2018. évi adóváltozások

 

A Parlament 2017. november 14-én elfogadta az adójogszabályokat módosító törvénytervezeteket, amelyek többsége 2018. január 1-jén lép hatályba. Az alábbiakban ezeket a főbb változásokat kívánom röviden bemutatni:

A minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos változások

2018. január 1-től a minimálbér 127.500 forintról 138.000 forintra, míg a garantált bérminimum 161.000 forintról 180.500 forintra nő.

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos változások

2018. január 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 22 százalékról 19,5 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített közteherviselési járulék, valamint az egészségügyi hozzájárulás maximális mértéke is 19,5 százalékra csökken.

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos változások

2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken a következő termékek/szolgáltatások áfakulcsa:

  • emberi fogyasztásra alkalmas hal és egyes haltermékek;
  • Braille-írógép, -nyomtató és -kijelző;
  • internet-hozzáférési szolgáltatás;
  • étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom.

A személyi jövedelemadóval kapcsolatos változások

A jövőben a magánszemélyeknek az egyházak javára tett egy százalékos felajánlása nem csupán az adott adóévre fog vonatkozni, hanem folytatólagosan annak módosításáig, illetve visszavonásáig. Továbbá a rendelkező magánszemély adatairól a jövőben már nem csak az alapítványok, egyéb szervezetek, hanem az egyházak is tájékoztatást kaphatnak (a magánszemély nyilatkozata alapján).

A kisadózó vállalkozók tételes adójával kapcsolatos változások

Eddig is tudott volt minden katás számára, hogy amennyiben az év utolsó napján 100.000 forintot meghaladó tartozása volt, úgy megszűnt a kata adóalanyisága. 2018. január 1-től ez annyiban változik, hogy ha az adott napon tartozása lesz, és emiatt elindult ellene a megszüntető eljárás, és még a megszüntető határozat jogerőre emelkedéséig befizeti az elmaradást, úgy megmaradhat a kata hatálya alatt.

2018. január 1-től az ügyvédi irodák is választhatják a kata adóalanyiságot, és a felsőoktatási intézmények hallgatói bekerülhetnek a másodállású, azaz a 25.000 forintos katás kategóriába.

A kisvállalkozói adóval kapcsolatos változások

A kiva mértéke 2018. január 1-től 13 százalék lesz.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos változások

2018. január 1-től a járulék havi összege 7.110 forintról 7.320 forintra nő.

A számlázással kapcsolatos változások

2018. január 1-től minden olyan számlára fel kell tüntetni a vevő adószámát, amelynek az áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 100.000 forintot. 2018. július 1-től pedig elkezdődik a 100.000 forint áfa tartalmú számlák online adatszolgáltatása. Ha addig a használt számlázó program nem lesz alkalmas az online adatszolgáltatásra, úgy választható lesz a kézi adatszolgáltatás. Ebben az esetben a kiállított számla adatait a számla kiállítását követő 5 napon belül egy online felületen kell feltölteni.

Az adózás rendjével kapcsolatos változások

2018. január 1-től az adózás rendjében a következő változások lesznek:

  • A belföldi társaságoknak a külföldi bankszámlájukat is be kell jelenteni.
  • Az adótartozó, illetve adótartozással megszűnő cégekben döntő pozíciót betöltő személyeknek – ha új céget kívánnak alapítani -, akkor adófizetési biztosítékot kell fizetni.
  • Minden adózót megillető kedvezmény feltétele lesz a tartozásmentesség.
  • A NAV oldalán közzé lesz téve azon adózok adatai is, akik az áfa bevallási kötelezettségüknek több mint két bevallási időszakon keresztül nem tettek eleget.
  • A készpénzfizetés bejelentése csak a kapcsolt vállalkozások közötti 1 millió forintot meghaladó ügyletek esetén marad meg.
  • Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek közötti havi 1,5 millió forintot meghaladó készpénzforgalom automatikus bírságot von maga után.
  • 1 millió forint bírság szabható ki a foglalkoztatott bejelentésének elmulasztásáért, késedelmes, de adóellenőrzés megkezdéséig bejelentetés esetén „csak” a késedelem miatt jár szankció.
  • 1 millió forintig terjedhet a kiszabott bírság akkor is, ha nem állít ki számlát, vagy nem valós összegről teszi, vagy ha alkalmatlanok ellenőrzésre a megőrzött iratai. Ha nincs meg egy kiállított számlája, az 500.000 Ft-ot ér számlánként.
  • Nem lesz kötelező az alanyi mentességet választó egyéni vállalkozóknak bankszámlát nyitni.

Pásztó, 2017. december 7.

                                                                                                                                                      Oravecz Györgyné
okleveles közgazdász, adószakértő
a SZÁMLA-SZÁM Kft. ügyvezetője

 

A közeljövőben további hasznos és érdekes információkkal jelentkezünk a könyvelés világából az aktuális trendekkel, folyamatokkal kapcsolatban, valamint próbálunk segíteni ehhez hasonló cikkekkel a vállalkozás hatékonyabb hétköznapjait.

 További kérdésekkel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal vagy ismerje meg az általunk nyújtott szolgáltatásokat megújult weblapunkon!
https://szamla-szam.hu/szolgaltatasok/

Read more

Hogyan készítsük össze a könyvelési anyagot a könyvelőnek

 

A vállalkozók, gazdálkodók elvárása a könyvelőkkel szemben, hogy a számláikból, számviteli bizonylataikból pontos könyvelés készüljön. Ehhez azonban ők is hozzájárulhatnak azzal, hogy rendezetten, könyvelésre alkalmas állapotban viszik a könyvelési anyagot a könyvelőhöz.

A korlátolt felelősségű társaságoknál, a betéti társaságoknál és a részvénytársaságoknál, vagyis a kettős könyvvezetésre kötelezett vállalkozásoknál a számlákat, számviteli bizonylatokat négy csoportba soroljuk a könyvelésre való előkészítésük szempontjából. Az első csoportba kerülnek a bejövő utalásos számlák (szállítói számlák), amelyeket a teljesítésük dátumával rakjuk emelkedő sorrendbe. A második csoportba kerülnek a kimenő utalásos számlák (vevői számlák), amelyeket ugyancsak a teljesítésük dátumával rakjuk emelkedő sorrendbe. Mind a bejövő, mind pedig a kimenő számlák esetében a számlák mögé kell helyezni az esetleges szállítási jegyzéket, szerződést, vagy egyéb bizonylatot. A harmadik csoportba a banki kivonatok kerülnek, amelyeket a kibocsátásuk dátumával kell sorba rakni úgy, hogy a kivonatszám tekintetében ne legyen kihagyás. Végül a negyedik csoportba kerülnek a készpénzes számlák, számviteli bizonylatok, amelyeket ugyancsak a kibocsátásuk dátumával kell emelkedő sorrendbe rakni. Ezekről a vállalkozóknak hónap közben úgynevezett pénztárkönyvet kell vezetni, amelyben minden készpénzes pénzmozgást rögzíteniük kell.

Az egyéni vállalkozások esetében a számlákat, számviteli bizonylatokat két csoportba soroljuk a könyvelésre való előkészítésük szempontjából. Az első csoportba tartoznak a készpénzes számlák és bizonylatok, míg a második csoportba a banki kivonatok. A banki kivonatok mögé kell besorolni azokat a bejövő utalásos és kimenő utalásos számlákat, amelyeket az adott banki kivonaton kiegyenlítettek. Ezt követően a készpénzes számlákat és a banki kivonatokat vegyesen, kibocsátásuk dátumával kell emelkedő sorrendbe rakni.

Olyan számlák, amelyek összege sárga csekken kerül befizetésre csak abban az esetben számolhatók elé a könyvelésben, ha a számlához hozzátűzték a befizetést igazoló sárga csekket. A könyveléshez szükséges számlákat és bizonylatokat legkésőbb a tárgyhót követő 10-ig kell eljuttatni könyvelőhöz.

A bérszámfejtéshez a dolgozókról vezetett jelenléti ívre van szükség, amivel egy időben kell a könyvelőhöz eljuttatni az egyszerűsített foglalkoztatottakkal kötött szerződéseket, és a betegszabadságon, táppénzen lévő dolgozók orvosi igazolásait. A bérszámfejtéshez szükséges jelenléti íveket, szerződéseket és orvosi igazolásokat legkésőbb a tárgyhót követő 5-ig kell eljuttatni könyvelőhöz.

A közeljövőben további hasznos és érdekes információkkal jelentkezünk a könyvelés világából az aktuális trendekkel, folyamatokkal kapcsolatban, valamint próbálunk segíteni ehhez hasonló cikkekkel a vállalkozás hatékonyabb hétköznapjait.

 További kérdésekkel kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal! Ismerje meg szolgáltatásainkat megújult weblapunkon!

Pásztó, 2017. november 26.

 

Dr. Oravecz György Zsolt, PhD
okleveles gazdasági agrármérnök, adótanácsadó
a SZÁMLA-SZÁM Kft. ügyvezetője

 

https://szamla-szam.hu/szolgaltatasok/

Read more